A korábbi generációkhoz képest, amikor még egy baráti levéllel szemben is elvárás volt, hogy szépen formázott és jobbára hibátlan legyen (X),  a napi kommunikációban már elfogadott a nyelvtani szabályok ideiglenes figyelmen kívül hagyása és általános, hogy a prediktív szövegbevitel helyettünk választja ki a következő szót, ami nem feltétlenül az, amelyet mi magunk begépeltünk volna (Z). Mivel a helyesírással kapcsolatos tudás jelentős részét olvasással szedjük magunkra, a  minőségi szövegek hiánya nagyban megnehezíti a Z generáció dolgát. Az X generáció tagjai viszont olykor olyan nyelvi babonákhoz ragaszkodnak (pl. az idegen szavak használatának vagy a szenvedő szerkezetnek az  elkerülése), melyek eseti elbírálás után nem feltétlenül igényelnek korrekciót.